Farkas Éva: Hanna-heg – Egy anya vallomása a legnagyobb veszteség utáni felépülésről

„A hiány hagyatéka örök sebhely, szemnek láthatatlan, bőrünk alatt a szív környékén hordozzuk, idővel halványul ugyan, de soha el nem múlik.”

Kevés súlyosabb trauma érhet egy embert, mint eltemetni a gyerekét. Hanna másfél éves volt, amikor kezeletlenül hagyott kórházi fertőzés miatt elvesztette az életét. A könyvből megismerhetjük a kórházban eltöltött négy nap eseményeit, az okokat, amelyek Hanna halálához vezettek. A történet az anya szavai által kel életre, kíméletlen őszinteséggel mutatja be a család gyötrelmét és talpraállásukat. A Hanna-heg kendőzetlenül szembesíti az olvasót az élet törékenységével. A sorstársak számára vigaszkönyv, reményt hordozó útitárs. A segítő szakembereknek gyászolók támogatásához útmutatás. A társadalomnak tükör, a hozzátartozóknak bátorítás: a gyászolót magára sose hagyd! Az orvosok számára felkiáltójel, egy anya kérlelése. A könyv a szeretet erejéről, az élet szentségéről, választásaink jelentőségéről, összeomlásról és újrakezdésről szól, arról, hogy van élet a halál után, és hogy a boldogság tanulható.